osztás

Húngaro/Magiar

Substantivo

osz.tás

1. (matemática) divisão, uma das operações fundamentais da aritmética.

Declinação

    Declinação de osztás (–ok)

Caso Singular Plural Nominativo osztás osztások Acusativo osztást osztásokat Dativo osztásnak osztásoknak Genitivo osztásé osztásoké Instrumental osztással osztásokkal Causal-final osztásért osztásokért Translativo osztássá osztásokká Terminativo osztásig osztásokig Essivo-formal osztásként osztásokként Essivo-modal – – Inessivo osztásban osztásokban Superessivo osztáson osztásokon Adessivo osztásnál osztásoknál Ilativo osztásba osztásokba Sublativo osztásra osztásokra Alativo osztáshoz osztásokhoz Elativo osztásból osztásokból Delativo osztásról osztásokról Ablativo osztástól osztásoktól

    Possessivos de osztás (–otok)

Possuidor Posse Singular Plural 1ª pessoa do singular osztásom osztásaim 2ª pessoa do singular osztásod osztásaid 3ª pessoa do singular osztása osztásai 1ª pessoa do plural osztásunk osztásaink 2ª pessoa do plural osztásotok osztásaitok 3ª pessoa do plural osztásuk osztásaik

Etimologia

De oszt^(hu) ("dividir") + -ás^(hu).

Pronúncia

• AFI: /ˈɔs.taːʃ/
• X-SAMPA: /"Os.ta:S/

Ver também

No Wikcionário

hányados kivonás

osztandó osztható

osztó összeadás

szorzás

Referências

osztás no Sztaki Szótár (em húngaro)